Női hangok, női coaching

Számtalan nővel találkozom, aki nem tudta, vagy nem tudja megélni nőiségét. Segíthet ebben a női coaching? Vizsgáljuk meg a kérdést közelebbről.

Történelmileg a női szerepeket sokáig korlátozó sztereotípiák határozták meg, mint például az, hogy a nőnek „a tűzhely mellett a helye”. Míg a világ külső megjelenése sokféle, színes és változatos lett, a belső korlátok továbbra is szűken szabályozottak maradtak. Én magam is ennek a szemléletnek a tükrében nőttem fel, állandóan függve a nemi és családi elvárásoktól.

Ahogy a nők ráébredtek arra, hogy lehetőséget kell adniuk maguknak a kiteljesedésre és hangjuk hallatására, elkezdtek úgy harcolni, mint a férfiak. Mintha a múlt fájdalmának és sértettségének szele szabadjára engedte volna őket. Az elfogadásért és a szeretetért sokan megfojtották a bennük élő női erőt. Szabadulni akartak, de saját maguk rabjaivá váltak, mert az önmagukért vívott harcban összekeverték az egyenjogúságot az egyenrangúsággal és az alázatot a megalázottsággal. Nem vették észre, hogy ez a szemlélet félrevezette őket; nem váltak szabadokká, még akkor sem, ha beálltak a férfisorba. Hiszen egy nő nem lehet férfi!

A női coaching célja éppen az, hogy segítsen a nőknek felfedezni és megélni a saját nőiségüket, megtalálni belső erejüket, és tudatosan alakítani életüket. Az önmagukkal való harmonikus kapcsolat megteremtése lehetőséget ad arra, hogy a nők valóban szabadok legyenek, és bátran járják a saját útjukat.

Manapság, hogy értjük a folyamatokat, így is könnyű visszacsúszni oda, ahonnét indultunk.

Sok lány, fiúként akar bizonyítani apjának az elfogadás és a figyelem reményében.Sok női vezető, férfi módjára harcol a munkahelyen az elismerésért, értékességük bizonyításáért.  Akár otthon is megfordulnak a szerepek és sok nő felhúzza magára a jobb oldalon gombos férfinadrágot és „mindent meg tudok oldani!” felkiáltással tör előre, kontrolálva, ellökve magától a férfit.Bizonyítani akar, függetlenedni és közben, mint egy tövises növény, védi magát a világtól. Mindez a kielégülés illúzióját adja a szenvedéssel teli énjének, de teljesen betöltődni soha nem tud, mert ezzel be is zárja magát abba, amiből menekülni akar. Tövissel, mint egy kaktusz, bárhol könnyű élni. Senki sem fogja letaposni, de egyszer magányosan szárad el a sivatagában, amit kialakított maga körül.

Az érzékeny, nyitott jelenlét sokkal nehezebb.

És igen, az első lépéseknél, lehet, hogy a környezet megpróbálja búra alá tenni a nyitott női jelenlétet, mert tőlük is nyitást vár el a megváltozott működés, de minden nőnek megvan az ereje, hogy ebben a helyzetben se zárkózzon be!

Az érzékenység az erősség és nem a gyengeség jele.

Rendben van, hogy a nő megéli érzéseit és tisztán, közvetlenül kifejezi.  Rendben van, hogy érzelmei és kreatív impulzusai vezetik.Rendben van, ha bízik megérzéseiben.Rendben van, hogy örömet lel lelke izzásában, és a mélyben lévő szenvedélyében.Rendben van, hogy egyenrangúként van jelen párkapcsolatában és nem függ a párjától.Rendben van, hogy egy nő kiteljesedik és hű marad önmagához.

Ha elengedi a belé nevelt nő képét és azt éli meg, ami van, aki valójában ő maga, akkor fordul igazán szeretettel és elfogadással önmaga felé és ez olyan forrás, amiből a férfi is táplálkozhat.Mert azt tudjuk igazán képviselni, amit megélünk.