Kívül vagy belül? Kívül ÉS belül!

Sokszor kérdezik tőlem, hogy miért kérek az ülések után reflexiót?

Igen, tudom, hogy nehéz megfogalmazni röviden, a lényegre fókuszálva az érzéseket, gondolatokat, de ennek ellenére sokat ad. Az önreflexió segíti a kapcsolódást önmagunkkal és segít megélni azt a lényünket, amit oly sokszor elhallgattatunk magunkban. Csak úgy tud létrejönni ez a kapcsolat, ha felismerjük és tisztázzuk az érzéseinket.

A reflexió segíti felerősíteni az érzéseinket és különbséget tenni azok között, amelyek szolgálnak bennünket, vagy éppen gátolnak fejlődésünkben.Felerősíti az öröm, boldogság érzését, ami fokozza biztonságérzetünket, fokozza az önszeretet érzését.

Ugyanakkor segít különbséget tenni a félelemeink és szorongásaink között: melyik az a félelem, ami figyelmeztet és melyik az, ami lebénít, nem enged tovább az utunkon? Melyik az, ami elgondolkodtat, megkérdőjelezi MŰKÖDÉSÜNKET és a jó megoldást segíti elő? És melyik az, ami azon a hitrendszeren alapul, amit a múlt épített, belénk ivódott és ÖNMAGUNKAT kérdőjelezi meg?Ha tudatosítjuk ezeket, azzal megtanuljuk, hogy súlya van minden érzésünknek és érzéseink által átitatott gondolatainknak.  Az önreflexió olyan, mint egy csodálatos elixír: befolyásol, erőt ad, lehetőséget kapunk általa, kihívás elé állít bennünket, ösztönöz és megmutatja, hogy miben hiszünk igazán.Ezen belső utazás viszont befolyásolja a külső haladást.Mindkettőhöz kell a szándék, az elszántság, kitartás, akarat, de különböző minőségben.A belső út, inkább passzív és éber figyelmet igényel, a külső utazás pedig egy aktív cselekvő állapot.

Miért nem elég az egyikre figyelni?

Ha csak kifelé tekintünk, akkor lehet, hogy célirányosan egyre több eredményt kipréselünk magunkból, de gyorsan eljutunk a kiégésig, ha önreflexió hiányában nem figyelünk a figyelmeztető érzéseinkre. A belső mélyítés, a minőségi fejlődés elmarad és már, nem örömforrás lesz az anyagi varázslat, hanem szorongássá válik.Befelé lassabb és kevésbé élményszerű az út, de ha nem ugrunk ki amikor elakadunk, ha elbírjuk a feszültséget amit a régi minták elengedése és az új megjelenése generál, ha nem esünk kísértésbe amikor a rapid megoldások kecsegtetnek, akkor egyre nagyobb belső erőre teszünk szert. Ami alkalmassá tesz az irányváltásokra, a stabil és külső kapaszkodók nélküli, mások által nem befolyásolható jelenlétre.

A kérdés mindig az hogy ki vagy kivé akarsz válni?