„Ha pokolra jutsz, legmélyére térj! Az már a menny…mert minden körbeér.”

Mikor már feladnád, amikor a tehetetlenség megbénít, és megállapítanád, hogy megint elérted azt a pontot, ahol nem látod a továbblépés lehetőségét, amikor már kapcsolataid homoksivatagában kiszáradt torokkal vonszolod magad, átélve a magány elviselhetetlen fájdalmát, amikor az értelmi-érzelmi életed egyensúlya megbomlik, akkor éppen ott van az a pillanat, ahol új erőre kaphatsz.

A legmélyebb pont nem a végállomás, hanem egy új kezdet lehetősége. Egy olyan tér, ahol minden felesleges dolog lehullik rólad, és végre megláthatod azt, ami igazán számít. Akkor nyitottsággal önmagad felé fordulva meglátod azt, ami mindig is ott volt benned, ami segít lélegezni, ami egy fikarcnyi önbizalomra utal, egy apró, de elégséges szikra, amely képes új lángot gyújtani.

A legmélyebb pillanatokban se hagyd cserben magad! Lehet, hogy úgy érzed, magányos vagy, de nem vagy egyedül a magányodban.

Az emberi lét mélysége és magassága ugyanannak az éremnek a két oldala. Minden kételyünk idővel elmúlik, és ellenállhatatlan ösztönzést érzünk arra, hogy mégis folytassuk.

Ne feledjük, a nagy tettek, alkotások is a magány állapotából születtek és születnek ma is. A legnehezebb pillanatokban is ott rejlik az a lehetőség, hogy valami új kezdődjön, hogy megtaláljuk az utat vissza önmagunkhoz.

Néha csak a kezünket kell kinyújtani, mert a megoldások ott fekszenek az asztalon előttünk, csak eddig nem mertünk rájuk nézni. A távolság, amit érzünk, valójában nem kívül van, hanem bennünk. Ahogy ezt felismerjük, a távolságból közeledés lesz. Ahhoz, hogy újra megtaláljuk önmagunkat, előbb el kell veszítenünk mindazt, amiről azt hittük, hogy mi vagyunk.

Az élet körforgásában minden mélység egy újabb magasság előszobája. Bátorság kell ahhoz, hogy a legmélyebb pontra is el merjünk jutni, mert ott vár ránk a megújulás lehetősége. És amikor elérkezik a pillanat, hogy felemelkedjünk, már nem leszünk ugyanazok, mint akik egykor elindultak ezen az úton – hanem erősebbek, bölcsebbek és készen állunk arra, hogy más minőségben éljük az életet, végezzük feladatainkat.