Az igazi vezetők titka: alázat, önreflexió és tanulás

Az alázat minden valódi erőfeszítés alapja. Dalai Láma szavai szerint: „Az alázat a legfontosabb erény. Ha azt gondolod, hogy már mindent tudsz, akkor nem tudsz tovább fejlődni. Az arrogancia zárja le az utat a tudás és a bölcsesség előtt.”

Ironikus módon az alázatot gyakran a szent életű emberek viselkedésével társítják, holott nem pusztán a viselkedésről van szó, hanem egy belső állapotról, amely szoros összefonódásban van az őszinte önreflexióval.

Sokszor az a közönség előtt bemutatott alázat csupán egy álarc, amely mögött falak épülnek. Ezek a szilárd határvonalak félelemből, önvédelemből és az arrogancia erejéből születnek, „gátolják a tiszta vételt”, elzárnak a környezeted valódi jelzéseitől – legyen szó a személyes vagy munkahelyi környezet segítő kéréséről. Az arrogáns ember a belső bizonytalanságát és gyengeségét igyekszik eltakarni, és mivel érdekli, hogy mit mondanak mások, mindent megtesz, hogy bizonyítsa, hogy ő a legjobb.

Az alázatos ember viszont inkább a tanulásra összpontosít, nem csupán a tudás hiányosságát ismeri el, hanem a fejlődés iránti vágyat is.

Az alázat nem a szégyenlős, báránylelkű emberekről szól, nem a gyengeség, alárendeltség vagy az önértékelési problémák jele. Olyan erő, amely lehetővé teszi, hogy mindig nyitottak maradjunk a környezetünkre és elfogadjuk azt, hogy a világ sokkal szélesebb, színesebb, szerteágazóbb annál, mint amit mi magunk ismerünk.