A belső mozdonyok

Kihívások mindig vannak és lesznek is.

A lényeg az, hogyan reagálsz rájuk.

A reakcióid hasonlíthatnak egy gőzmozdony lassú indulásához, egy személyvonat kényelmes, de középszerű haladásához, vagy épp egy japán sebesvonat gyors, célratörő lendületéhez.

Gőzmozdonyként reagálni olyan, mintha folyamatosan nagy erőfeszítést tennél, hogy egyáltalán mozgásba lendülj. Sok energiát kell beletenni, mint amikor valaki lapátolja a szenet, lassan halad, szinte vonszolja magát. Ezzel a környezetét is „beszennyezi,” mert a belső fájdalom és szenvedés kisugárzik mindenre, amerre jár.

Ha ebből az állapotból válaszolsz, akkor a szenvedésből reagálsz – félelmek, fájdalom, stressz sértődés, önsajnálat, düh vagy harag vezérel, és ezáltal mérgezed kapcsolataidat. Döntéseid, válaszaid gyakran nem higgadtak vagy objektívek, hanem inkább az érzelmi szenvedésed által befolyásoltak. Ezzel korlátozod a tapasztalásodat, benne tartod magad továbbra is a szenvedésben.

Személyvonatként válaszolni azt jelenti, hogy ugyan haladsz, de inkább komfortzónán belül maradsz. Kényelmes, klimatizált környezetben ülsz, és elfogadod, hogy haladsz, de nem te irányítasz. Realitásod még a félelemből fakad és a felszínes létből, szokásaid szerint válaszolsz, mert el akarod kerülni a szenvedést. A középszerűség jellemzi ezt a válaszadást, amikor nem vállalod a felelősséget a fejlődésért, inkább köröket futsz anélkül, hogy valódi változást érnél el. Nem vagy motivált, és egy idő után elveszted az élet iránti lelkesedésed.

A japán sebesvonat, a "bullet train", teljesen más. Innen a válaszadás tudatos, figyelmes és gyors. Nyugalmi helyzetből indulsz, nem húz vissza a múlt és nem aggódsz a jövő miatt. Elfogadod a jelen helyzetet anélkül, hogy belenyugodnál, ítélkeznél, és a megfelelő választ fogalmazod meg. Ebben az állapotban nincs félelem, nincs szégyen, csak cselekvés és tisztaság.

Ne feledd: a problémák kívül vannak, de a szenvedés belülről fakad.

Te melyik vonaton utazol?